Krisztinek említettünk néhány tipikus PT-s kifejezést, vagyis olyasmiket, amelyekről mindenkinek van véleménye, aki járt már a PEOPLE TEAM kecskeméti nyári táborában. Szóba került az is, hogyan reagáltak a táborozó társai akkor, amikor rosszul érezte magát.
Mi jut eszedbe a következő kifejezésekről: reggeli, kisbusz, kartondoboz?
A reggelinél valahogy mindig sikerül a végére beérkezni, így nekünk már alig marad a jóból.
Kismókus, mókus, tanár?
Sok kismókust ismertem már az elmúlt évekből, így jó volt látni az ismerős arcokat. Illetve a tanár is, akit legutóbb médián kaptunk, nagyon szimpatikus volt, sokat lehetett vele beszélgetni, pletykálni, és megszerettem őt.
Ágy, pótágy, íróasztal?
Valamiért sosem sikerül elférnünk egy szobában, tavaly az egyik barátnőm aludt egy pótágyon. Legutóbb a fiúk aludtak heten egy alapvetően négyágyas szobában, valaki az asztalon aludt, valaki pótágyon, valaki a földön, a szerencsésebbek pedig az ágyon.
Szekció, váltás, lelkesedés?
Az első három évemet a PT-s angoltáborban töltöttem a szüleim miatt, tetszett persze, de miután megszereztem a nyelvvizsgáimat, nem láttam már értelmét. Majd én választottam ki a szekciót, amire mentem, így kerültem a médiára – a filmestábor valahogy jobban megtetszett, mint a fotóstábor.
Nyunyóka, gumikacsa, könyv?
Nyunyókát évek óta próbáltunk nyerni. Legutóbb végre sikerült is, és már két gumikacsám is van, egy kék és egy sárga. A könyveket általában odaadom a kisebbeknek, mert nem találtam olyat, ami az én érdeklődésemnek megfelelne.
Mi a legviccesebb tábori történeted?
Tavaly egy olyan szobát kaptunk, ami telibe szembe volt a fiúkéval a baráti körünkből. És este jött a mókus altatni, és látta, hogy lapokkal kommunikálunk velük az ablakokon keresztül, akkor elnevette magát, és beszállt ő is.
És a legaranyosabb?
Pánikos vagyok. Amikor rosszul lettem, az egész médiás csapatom odajött segíteni a mókusunkkal együtt. Sokat segítettek, és nagyon jól is esett.
